Szeretettel köszöntjük településünk honlapján!

A falu határán csordogáló Marcal néhol alig látszik, jobbára csak a zöldebb növénysáv és a szarvascsorda nyoma jelzi a legelők között kúszó folyót. Vadregényes terület, a kincsvadászok is értékes leleteket találhatnak a környéken: már az ókortól kezdve kereskedelmi útvonalak voltak itt, mert római pénzekre, középkori épületmaradványokra bukkanhatunk, de a felfedezők még pálos kolostort is találnak a vidéken.

A településsel először 1348-ban találkozunk a korabeli oklevelekben, akkor még Rygach formában. Nevét néhányan szláv eredetűnek vélik, mások a Marcal lápos területein élő madarak rikácsolását gondolják az elnevezés mögött. Rigó is bőségesen akad, megint mások ehhez kötik a falu nevét. Annyi bizonyos, hogy a régi település a török időkben elpusztult, nyomai még ma is látszanak.


Az új falut – 1715 után – nemesek építették fel. Első lakói Ferenczy, és Németh nevű családok voltak, akiknek egyenesági leszármazottai ma is élnek itt. Az ő idejük alatt, a 18. század második felében települt be Rigács magyar ajkú katolikus és evangélikus lakossággal.

A kiváló földekkel rendelkező falu lakossága gazdálkodásból tartotta fenn magát. Jellemzően középparasztok lakták, nagyobb birtokkal rendelkezők csak néhányan voltak. A világháborúk után a helyieknek a termelőszövetkezet adta a fő megélhetési forrást, annak felszámolása viszont megtizedelte a falut.

A mai, alig kétszáz főre zsugorodott lakosság a környékbeli városokban dolgozik, így szinte csak aludni jár haza, a földterületeket nagyüzemi gazdálkodással külföldi vállalkozók művelik.

Rigács földrajzi elhelyezkedése és a paraszti kultúrából megmaradt népi építészete mostanában egyre inkább vonzza a városi értelmiséget, akik nem lebontják a régi házakat, s építenek helyébe újat, hanem igyekeznek megőrizni a kulturális örökséget és az építészeti hagyományt. Így a település egyre inkább skanzen-jellegű képet mutat. Az idáig egyre csak romló állagú öreg épületek nyaralóként, vagy lakóépületként kapnak ismét funkciót, tulajdonosaik konzervatív ízlésének köszönhetően eredeti szépségüket megőrizve.

A dísznövényekkel tarkított kertekben 100-200 éves, frissen felújított boltívekre lelhetünk. A helyi önkormányzat – érzékelve a hagyományokhoz való ragaszkodás igényét – aktív társ a falukép megőrzésében. Hatalmas parkok kialakításával igyekszik az amúgy is nyugalmat árasztó település képét színesíteni. Múlt és jelen szerves egységben jelenik meg Rigácson.

A falunak két temploma is van, de a gyerekes családok a sümegi kegytemplom liturgiáit is szívesen látogatják, ahogy a kegytemplom ferences papjai is szívesen tartanak lelkigyakorlatokat, előadásokat Rigácson.

A pihenni vágyók tökéletes táborhelyet találnak itt. Balra a Somló, jobbra a Badacsony. Előttünk a sümegi vár. A Balaton közelségén felül is, 30 kilométeres körben érhetők el még a népszerű termálvizes létesítmények.

Az utóbbi időkben a programturizmus is célpontként tekint Rigácsra. Sarlós Boldogasszonyra a falu visszaállította a templombúcsú ünnepét. A többnapos fesztiválokon folyamatos gyermek és családi programok, kiállítások, koncertek, kézművesek, képzőművészek, iparművészek, népművészek várják a látogatókat.

The Marcal stream, trickling along the edge of the village, is barely visible in some places. e almost only visible marks of the creek flowing through pastures are a somewhat greener plants strip and the footprints of deers. This is a romantic place, where treasure hunters may find valuable artifacts. Trade routes were passing here since ancient times, because one can find Roman coins, medieval building remains, and visitors can even admire a Pauline monastery nearby.

The settlement was first mentioned in written records in 1348, then named as Rygach. This name considered by some to be of Slavic origin, while others suggest that the vociferance of birds living in the marshy areas of Marcal could actually be inspiration for this name. There is a large number of thrushes (“rigó”) here, so others associate the place name with them. What is certain is that the old settlement – of which traces can still be seen today – was destroyed during the Ottoman rule (16th and 17th centuries)

The new village was built after 1715 by families with noble status. Its first inhabitants were the Ferenczy and Németh families, whose direct descendants still live here today. During that time, in the second half of the 18th century, Rigács was settled with Hungarian-speaking population of Catholic and Lutheran faith.

The excellent arable lands provided the primary means of subsistence for the locals. The village was typically inhabited by medium-acred peasants with only a few having larger estates. After the two world wars, the the main source of livelihood became the so-named agricultural producers’ cooperative. The liquidation of this collective farm [after the change of regime] lead to a drastic decrease in the number of inhabitants of the village.

The population number has shrunk to barely two hundred people who mainly work in the surrounding towns, so they almost only come home for sleeping. There are large-scale farms in the village nowadays cultivated by foreign entrepreneurs.

Rigács’ geographical location and the folk architecture preserved from the former peasant culture are now more and more attracting the urban intelligentsia, who do not demolish the old houses and build new ones in their place, but try to keep the cultural heritage and the architectural traditions. Thus, the settlement increasingly resembles a huge village museum.

The old buildings, which have been deteriorating so far, are once again being used as holiday homes or residential buildings, preserving their original beauty thanks to the conservative taste of their owners. We can find 100-200 year old, freshly renovated arches in the gardens doed with ornamental plants. Sensing the need to keep the traditions, the local council is an active partner in preserving the old village’s image. It tries to further improve the appearance of the already quiet settlement by creating huge parks. Past and present appear in organic unity in Rigács.

The village has two churches, but families with children are also happy to visit the masses of the Sümeg monastery, just as the Franciscan priests of the latter also come to Rigács for holding spiritual exercises and lectures.

Those looking for relaxation will find a perfect campsite here. To the left is Somló, to the right is Badacsony. In front of us is the castle of Sümeg. In addition to the proximity of Lake Balaton, there are many popular spas in the area, within a 30-kilometer radius.

Recently, the tourism centered around feature programs has also considered Rigács as a target. The local church is consecrated to the visit of Virgin Mary to Elizabeth, and the village has lately resumed Visitation Day celebrations. This church-ale is associated with a multi-day laical festival, including programs for families and children, exhibitions, concerts, fairs with local craftsmen, artisans and fine artists.

Mayor of the village: Dr. Ferenc Kertész-Bakos

2020. évi program (archív)

2021. évi program (archív)